A Jelöltek között ki az aki nagyra viheti?

Különböző válaszokat kapunk, ha feltesszük a kérdést, kiből lesz nagy megvalósító? A legnagyobb kockázati tőkések az alapító- vállalkozó tapasztalatai, elért sikerei, csapat alkotási képessége és a cégvezetési tapasztalata vagy a vezetői képességek alapján döntenek.A fejvadászok a vezetők kiválasztásánál szintén hasonló prioritások szerint döntenek, kiváló tesztjeik vannak a vezetők személyiségének, motivációinak és szakmai jártasságainak felmérésére.

Van azonban még egy fontos HR kiválasztási kritérium.. Mi lenne ha egy olyan személyiség vonást is keresnénk a vezetőkben vagy a kiválasztandó szakemberekben, ami nem áll direkt kapcsolatban sem az IQ-val, sem az EQ-val. Ez nem más, mint a rövidtávú alkalmazkodási képesség, amit személyiség tesztekkel mérni lehet (adaptability quotient, AQ).

Ma már ennek az AQ-nak a mérése nem csak start-up indítóknál, hanem minden fontos vezetői poziciónál  elengedhetetlen. A technológiai lehetőségek és változások napról napra egyre gyorsabban és gyorsabban érik ingerként az agyunkat. Egy új munkahely, egy új kolléga vagy egy új törvény mind azonnali alkalmazkodást igényel, ha versenyképesek akarunk maradni.

Az Assessment Centerek hasznosak az alkalmazkodási képesség(AQ) mérésére, aki jelöltként vesz rész benne, annak először is fontos a saját és a környezet múltbéli történéseit megérteni, azután a tanulságokat levonva túllendülni ezeken.Az a szakértő aki az Assessment Centert vezeti, az interjúalanyokat “Mi lenne, ha” szituációk elé fogja állítani. A szimulált helyzetek az adaptációs affinitás jó előrejelzői lehetnek, vagy egy Development Center esetében az adaptáció fejlesztés kiinduló eszközeként szolgálhatnak, mert az alkalmazkodási képesség fejleszthető, de tréningeket vagy komoly egyéni munkát igényel.

A magas AQ egyik jellemzője az úgy nevezett “unlearning” képesség, ami a már feleslegessé vált információk és képességek szelektálását jelenti, hogy a helyükre új és naprakészebb eszközök kerüljenek. Hasonlóan egy számítógép tisztító programjához. A gyakorlott “unlearner” folyamatosan olyan eszközöket keres, amivel az elavultakat helyettesítheti és ezáltal a cége és saját előrehaladását segíti. Az egyik legnagyobb indiai gondolkodó Mahatma Gandhi az önéletrajzi könyve végén írja a következőt: “Le kell csökkentenem magam nullára”.És Schumacher  “Small is beautifull” nagysikerű műve is erre az elvre épül.

Az üzleti lehetőség felfedezése és kihasználása között természetes feszültség lakozik, de természetes biztonságra törekvésünkből adódóan hajlamosak vagyunk a már meglévő és működő business modelleket többre értékelni, mint egy új lehetőséget. Mi a tréningjeinken a Karaokee kapitalizmus példáit gyakran idézzük, de ezt a példát is tanulságosnak tartjuk. 2000-ben egy üzleti tárgyaláson John Antico a Blocbusters vezérigazgatója nevetve utasított vissza egy online filmkölcsönzésre vonatkozó üzleti tervet, az így is jól működő üzleti modelljére hivatkozva. A másik fél abban a szobában Reed Hastings volt, aki ma a Netflix vezérigazgatója. A Blockbusters az USA legnagyobb videotéka franchise volt, míg 2010-ben csődbe nem ment a cég, míg ugyanabban az évben a Netflix 15,8 millió dollárral zárta az évet. Így állhat a korábbi üzleti siker az új lehetőségek útjába.

Olyan időket élünk, amikor az EQ és az IQ-nál, már többet érhet az azonnali alkalmazkodási képesség és a saját változási ellenállásunk legyőzése az üzleti életben. A fentebb említett elvek alkalmazásával mi is sokat tehetünk saját és cégünk fejlődéséért.Írjon nekünk ha Ön az eredményesség növelés mellett tovább fejlesztené csapatát is!



Vélemény, hozzászólás?

kettő + tizenkettő =